2010. február 27., szombat

Keresztlányunknak:)

Nagyon Boldog 5. Szülinapot Kívánunk Gyönyörű Keresztlányunknak Diusnak:)
Sok-sok puszi:Luca,Milán,Zolcsi,Móni és Máté:)

2010. január 25., hétfő

És akkor képek...














































Életjel....

Húúú nagyon elvoltam,rég írtam már...:(Pedig annyi minden történik,sajnos a nem írogatásba a lustaság is beletartozik:(
Az elmúlt pár hónapról néhány képet fogok csak csatolni,írni már túl sok lenne...

Január telik szépen,lassan itt a február...habár én már tavaszt,szép napsütést,langyos időt szeretnék.A telet már útálom,hideg van,fázom brrr...Sajnos mi Lucival bicóval járunk bölcsibe,gondolom ez is rátesz egy lapáttal az utálatomra.Bicózni jó,csak nem ilyen hidegben és ilyen rossz útviszonyokban:(

Szóval elmút a Karácsony,Szilveszter,szerencsére nagyon szépen teltek az ünnepek:)És januárban megint ünnepelhettünk:)Milánunk betöltötte a 4. életévét:)Olyan nagyfiú már és okos,ügyes,szép.(pirulós smile)Holnap megyünk státusz vizsgálatra.Nem nagysúlyú legényke,de mégis olyan kis erős,húsos,kíváncsi vagyok a hosszára is.Látás és hallás vizsgálat lesz.Szemészetre egyébként is megyünk februárban(félévente járunk kontrollta)szerencsére nincs gond eddig,remélem nem is lesz.Hallásvizsgálatra kíváncsi vagyok,néha alkalmi süket a drágám:)Egyébként január elején volt egy csúnya fülkürt hurutja,szegény nagyon megszenvedett vele:(Szülinapi ajándék volt:(
Ettől függetlenül boldog volt a szülinapján és kérésére saját készítésű tortát kapott:)Persze voltak ajándékok is:)Oviba szeret járni továbbra is habár reggelenként vannak nyafik,de ez csak azért van mert álmos,fáradt.Ez csak addig tart amíg felöltözik,aztán már jókedvűen indul.Sajnos nem tudom elég korán lefektetni,hiába is fekszik le,egyszerűen nem álmos...reggel meg ugye...

Lucikám:Ő továbbra is egy tünemény:)Meg egy hisztis kis csajszi...eszméletlen milyen hisztiket tud produkálni...Húúú nem egyszerű,fiúk sosem csináltak ilyet.Nagyon akaratos a kisasszony.De imádjuk nagyon:)Mostanában Zolcsihoz ragaszkodik nagyon,sokszor cipelteti magát vele,mint egy kismajom csimpaszkodik rajta:)De Milánt is nagyon szereti,sokat játszanak együtt,autóznak,fogócskáznak,bújócskáznak:)Igazi tesók:)
Beszélni nem nagyon akar,vagyis mond sok szót,ha kérem,de ha ő beszél akkor "csak"karattyol.De annyira édesen tudja művelni,még mutogat is hozzá:)Apukája olvadozik tőle.Szeret rajzolni,meg engem rajzoltatni...,mondókázunk.Imád bohóckodni,öltözködik,vagyis próbál önállóskodni.Kezd már babázni is,tologatja a babáját,saját fejére tesz egy kis nyári kalapot,fölveszi az én papucsom,karjára akasztja a kis táskáját és mennek.Babát fölveszi,megringatja,lefekteti,betakarja.Van amikor csak egy papírzsepivel sikerül,vagy cd lemezzel,de gondoskodik:):)Szeret készségfejlesztőkkel is játszani,egyre ügyesebb.Szeret járni bölcsibe is,olyan kis okos:)Enni azt nem nagyon szeret továbbra sem,válogat...Itthon napközben már abszolút nem alszik,bölcsiben pillanatok alatt elalszik...Bili:hááát...van sajátja is,meg örökölt Milántól is...eddig még semmi nem került bele...ráül,leginkább ruhástól...este szoktam inkább próbálgatni,mondja:pisis..ráül,de bele semmi.Amint berakom a fürdőbe már folyik is...Végülis még nincs elkésve,majd belejövünk:)

Na,azt hiszem hirtelen egyszerre elég lesz ennyi...
Keresek képeket és mindjárt csatolom őket...

2009. október 16., péntek

Még mindig képek...




Csak képek....







2009. szeptember 19., szombat

Boldog Szülinapot...:)


Egyetlen Barátnőmnek,kislányunk Kerianyukájának kívánunk Nagyon Boldog Szülinapot!!!Puszi neked:)

2009. július 17., péntek

Eltelt...

...a hét...holnap megyünk anyáékhoz és hozzuk haza Milánt:)Zolcsi még maradni szeretne...
El sem hiszem,hogy ennyi ideig maradt Milán első nekifutásnak:)Olyan büszke vagyok rá:)De borzasztóan hiányzott,apja minden este menni akart érte:)Ma már egész nap Milánoztam Lucát:):)Na de holnap már együtt leszünk:)
Egyébként Luca egész héten megvolt őrülve,belébújt a kisördög...úgyhogy annyira azért nem volt nyugi,csak éppen amíg aludt:)

...a mai nap... a szülinapom...sajna nemigazán éreztem jól magam:(Kezdek kicsit besokalni:(
Félreértés ne essék,imádom a gyerekeimet,semmi lennék nélkülük:)De azért néha,csak néha jól esne egy kis nyugi.Ezt azok nem értik,akiknek közelben laknak a nagyik,rokonok,tesó/k,van közelben barátnő...és tudnak néha kicsit kikapcsolni,felnőtt emberrel beszélgetni(párjukon kívül)vagy esetleg segítséget kérni.Kimozdulni otthonról...csak úgy leülni ,meginni egy kávét valakivel,beszélgetni egy jót...Én csakis magamra számíthatok.Nem tudok megkérni senkit,hogy vigyázzon a gyerekre míg elintézek valamit...Szóval valószínű ez a "bezártság" a depim oka.De majd lesz ez jobb is:)



Úgyhogy a mai napom ezeken való elmélkedéssel telt leginkább:(Közben Luca folyamatosan nyafizott,biztos neki is hiányoznak a fiúk:)
Egész héten nem beszéltem Milánkámmal,mert féltem,ha meghallja a hangom sírni fog és haza akar jönni...csak Zolcsitól és mamától érdeklődtem naponta,hogy hogy vannak.Erre ma este fölhívtak,kicsikém boldog szülinapot kívánt,annyira édes volt:)És persze én voltam aki elpityeregte magát...ő szépen elköszönt miután beszéltünk.Meg sem említette,hogy jönne már haza...